CIKKEK
ÜVEGEZÉS
Az ablakoknak lehetővé kell tenniük a helyiségek megfelelő megvilágítását és szellőzését. Az optimális megvilágítás feltétele, hogy az ablakok üvegezésének felülete legalább a szoba alapterületének 1/10-1/8-ada legyen.
Az ablak kiválasztásánál elsősorban a szerkezetet szoktuk figyelembe venni energetikai, hőtakarékossági szempontból. Nem szabad azonban megfeledkezni az üvegezésről sem, amely az ablak teljes felületének több mint 80 %-a, vagyis nagymértékben befolyásolja az ablak minőségét, tulajdonságait. A legtöbb napfényt az üvegfelület engedi át, de ez az egyetlen előnye. A korszerű ablakszerkezetekben sokféle, különböző tulajdonságú és formájú üveget alkalmaznak.
A tulajdonságai szerint az üveg lehet:
- egyrétegű ablaküveg: Ug = 5,8 W/(m2 • K),
- hagyományos kétrétegű hőszigetelő üveg fémbevonat nélkül: Ug = 2,9 W/(m2 * K),
- hőszigetelő üveg megerősített hőszigetelési tulajdonságokkal: Ug = 1,1 W/(m2 * K),
- hangszigetelő üveg,
- biztonsági üveg, ragasztott, edzett, drótbetétes,
- napvédő szigetelő üveg – abszorpciós, reflexüveg,
- díszüveg,
- egyéb speciális üveg (öntisztító, opálos, világító, foncsorozott).
Egyrétegű, egyszeres üvegezés
Az egyrétegű beüvegezés során az ablakot egy üveglappal üvegezik be. Az üveglap lehet síküveg, húzott üveg, öntött üveg vagy biztonsági üveg, Ez utóbbi lehet hőkezelt vagy réteges.
Az egyszerű üvegezést csak alagsori, nem fűtött helyiségekben lehet alkalmazni, mivel nem felel meg a hő- és zajszigetelési előírásoknak. A hőátbocsátási tényező értéke ugyanis az egyszerű üveg esetében akár 5,8 W/(m2- K) is lehet. Tekintettel erre, az üveg felülete a kinti hőmérsékletek hatására nagyon lehűlhet, ami nem kívánt párakicsapódást okozhat. Emellett nagyon nagy lenne az épület hővesztesége a rendkívül rossz szigetelési tulajdonságok miatt.
A régi, külön külső és belső szárnyból álló ablakok esetében a hővezetési ellenállást az üvegezés megkettőzésével növelték, de a szigetelő levegőréteg nem volt hermetikusan lezárva. A szigetelő levegőréteg optimális vastagsága 40 mm körül van, mivel ennél nagyobb vastagság esetén már levegőáramlás keletkezhet, ami szintén rontja a szigetelőképességet.
Kétrétegű hőszigetelő üveg
A kétrétegű hőszigetelő üveg két azonos vagy eltérő tulajdonságú síküveg lapból készül, amelyeknek egymástól való távolságát eltérő szélességű fém vagy műanyag távtartó profilokkal állítják be.
A távtartó profil belső üregeit nedvszívó absz
orpciós anyaggal tölthetjük ki, ami megőrzi és szabályozza a két üveg közötti levegő nedvességtartalmát. A két üveg közötti teret hermetikusan lezárják, a hőszigetelést az üveglapok közötti száraz levegő vagy inertgáz – argon vagy kripton – biztosítja. Az üvegezést végezhetik gittel, szigetelőszalaggal vagy vákuumos üvegezéssel.
A gittágyba való üvegezést 5°C-os hőmérsékleten kell végezni. Hagyományos üvegezőgittet ne alkalmazzunk, mert az gyorsan kiszárad, megrepedezik, és a repedéseken nedvesség szivároghat a vájatba. A vájat tartós szigeteléséhez elasztikus gittet használjunk, erre a célra megfelelnek a szilikon, a poliuretán vagy poliszulfid alapú gittek. A szigetelőszalag alkalmazása az egyik legelterjedtebb az üvegezésnél. A szalag tartja a szükséges hézagot a keret és az üveg között. A szalagot a vájat teljes hosszában be kell ragasztani. A keletkező hézagot szilikonos gittel töltjük ki. A vákuumos üvegezéssel szigetelőüveg táblákat rögzítünk műanyag vagy fémkeretekbe.
